Lehet, h esetleg érdekel vkit.
www.metro.hu, 2005.08.11.
Japán bunraku Budapesten
Magyarországon lép fel egy japán bunraku bábszínház, Japánon kívül elsõ
ízben nagyközönség elõtt, amióta a bunrakut a kulturális világörökség
részévé nyilvánították 2003-ban.
Bunrakut eddig a közönség Japánon kívül nem láthatott: az utóbbi években
egyetlen együttes lépett fel külföldön 2004 februárjában az UNESCO párizsi
székhelyén, de zárt körben. A Magyarországra majd Spanyolországba készülõ
együttes vezetõje Kiritake Kandzsuro, s a 25 fõs csapat tagja Takemoto
Csitoszedaju narrátor, valamint Curusava Szejszuke, aki szamiszenen egy
gitárra emlékeztetõ, háromhúros hangszeren kíséri az elõadásokat. A
bunraku színház külföldi fellépése Budapesten a Vidám Színpadon kezdõdik,
a madridi Teatro Espanolban ér véget, s összesen 12 elõadásból áll. A
tervezett elõadáson két darabot is játszanak: az elsõ részben a Vörösen
izzó szerelem címû mese mellett bemutatják a bábukat is, a második részben
a tervek szerint a Csoda a Cuboszaka Kannon templomban címû
háromfelvonásost láthatja a közönség. A bunraku története 1680-ban
kezdõdött el, amikor Takemoto Gidaju megalapította színházát Oszakában. Az
elbeszélõ éneklés és a bábjáték összefonódásából keletkezett mûfaj nagyon
hamar népszerû lett, mert az egyszerû embereknek nyújtott szánházi élményt
a no színházat csakis az arisztokráciának tartották fenn , s darabjait a
legkiválóbb szerzõk írták. A mûfaj 1750-ben hanyatlani kezdett, legutóbbi
klaszszikusnak tekintett darabja 1799-ben íródott, de mostanában lassan
újjáéled. 1966-ban állandó otthonra lelt a tokiói nemzeti színházban, majd
1985-ban Oszakába költözött a Nemzeti Bunraku Színházba. Újra vannak
népszerû képviselõi, de a fél életnagyságú babák fejeinek faragói, a
kosztümkészítõk idõsek, nemigen akad utánpótlásuk, s ez egyre nagyobb
gondot jelent a 300 éves mûvészeti ágnak.
Itt be lehet számolni az élményekrõl. 
Július 8-9-10-én szeretettel várnak mindenkit a szervez?k. 
*Neji tuti ezerrel nyomul Bátorba XDD~~~~~~~~~~~*