|
|
Post by achris on Oct 20, 2009 19:43:25 GMT 1
Mennyire választható külön a rajongás tárgya mondjuk egy róla szóló fanfic szereplõjétõl? Mi a "normális rajongás" stb?
|
|
|
|
Post by kinslayer on Oct 21, 2009 16:51:48 GMT 1
Minő véletlen, és még a topikba is illik: Tegnap szó volt a XXI. században a manga/anime témáról, gondoltam, belinkelem. www.rtlklub.hu/video/73177 |
|
|
|
Post by Luthien Lovemagic on Oct 21, 2009 20:59:00 GMT 1
A Magyar Narancs újságíróját bírtam az egészből a többi nagyon gagyi volt  Az animecont végig mangafesztiválnak becézték  |
|
|
|
Post by Lusta dg kinslayer on Oct 23, 2009 13:32:05 GMT 1
A Magyar Narancs újságíróját bírtam az egészből a többi nagyon gagyi volt Az animecont végig mangafesztiválnak becézték Nah, igen... valahogy ez még mindig nem csapódott le az emberekben, pedig ez csak a jéghegy csúcsán a pingvinkaki... |
|
nanaberu
New Member
Mrs. Terachi
Posts: 15
|
Post by nanaberu on Oct 23, 2009 21:35:59 GMT 1
Az az ijesztő, hogy személyesen ismerem a "harmincas korosztályba" tartozó cosplayer-lányokat, és az ellenpólusként felhozott csoportot is... no de mindegy. Kicsi a világ. Vagy csak nekem furák az ismerőseim  Maradjunk a rajongásnál A rajongás, mint olyan, nekem a kamaszkoromból jórészt kimaradt. Komolyzenét hallgattam főleg, és az ember nem rajong elvakultan egyetlen halott zeneszerzőért sem, akikről csak festmény formátumban látott képeket  Első "könnyűzenei" rajongásom DJ Bobo volt, aki viszont szépnek nem nevezhető, a fiúbandák nálam teljesen kimaradtak, úgyhogy kamaszkorom végén rögtön a mélyvízzel, a Dir en Grey-jel indítottam. Akkoriban a diru még visual bandának számított, színes hajak, extrovertált személyiségek és látványos showk, fanservice, offshot videók. Nagyjából akkor esett le, hogy "hé, ez olyan, mint egy yaoi manga, csak élőben", és attól kezdve, leszámítva egy átmeneti hároméves szakaszt, amit egy exem bűvkörében töltöttem, töretlenül rajongtam a bandáért, elsősorban a külsőségek miatt. Akkor én még ilyet nem láttam, főleg, hogy ez pont az az időszak volt, amikor értelmes zene sem Magyarországon, sem külföldön nem volt hallható, bár ez az állapot szerintem még most is tart. Akárhogy is, a rajongásom egyetlen "méltó" tárgyának az ázsiai bandák bizonyultak, akiket megszépített az általuk nem szégyellt és bőven alkalmazott smink, no meg a távolság. Ma már a karakterüket, a zenéiket is szeretem és nagyra tartom. Sőt, igazság szerint ma már a majdnem-harminc éves agyam sokkal vonzóbbnak találja a harminc-körüli, sminkeletlen, kis kecskeszakállas embereket, mint a "cukifiúkat". Hogy jó dolog-e a rajongás, egyértelműen igen. A mai ember számára a bandák, a sztárok jelentik azt, amit a régi időkben a vallásos szentek jelentettek. Hogy életkortól függ-e a rajongás? Természetesen nem. Rajongani életünk bármely szakaszában lehet bármiért, hiszen maga az érzés nem célhoz kötött - a sztárokért való rajongás látványos, ezért cikinek számít, de semmivel sem különbözik mondjuk a márkás táskák iránti rajongástól, vagy a tévésorozatok iránti rajongástól. Elvégre maga a rajongás nem más, mint koncentrált figyelem. Igazából mindenki rajong... csak nem mindig egyforma mértékben. |
|
anneke76
Junior Member
hivat?sos ?lmodoz?, ?s lelki szemetesl?da - ?lland? szolg?latban l?v? gyerekfelvigy?z?
Posts: 93
|
Post by anneke76 on Oct 23, 2009 23:23:18 GMT 1
A Magyar Narancs újságíróját bírtam az egészből a többi nagyon gagyi volt Az animecont végig mangafesztiválnak becézték Nah, igen... valahogy ez még mindig nem csapódott le az emberekben, pedig ez csak a jéghegy csúcsán a pingvinkaki... Ami a lényeg; hogy az anime-manga rajongásból még mindig csak a cosplay-ig látnak, ha ilyen jellegû mûsort készítenek. Pedig szerintem rengeteg olyan animés van, aki egyszerûen nem öltözne be semminek, mert nincs benne meg még a szikrája sem a magamutogatásnak... Ez természetesen nem jó, vagy rossz, csak más viselkedési stílus. Nekem semmi bajom a cosplayerekkel, én is szívesen csinálnám, ha jobban tudnék varrni, meg több idõm lenne, csak azon gondolkodtam el, hogy vajon miért is a jelmezes emberek vannak itt zömmel megszólaltatva... Tévedések elkerülése végett: szerintem a goth loli stílus is jelmez valahol... Ha valaki nem ért velem egyet, csak tessék megmondani... ;D |
|
Kuci
Full Member
*grrrr*
Posts: 166
|
Post by Kuci on Oct 31, 2009 1:52:11 GMT 1
Nekem kicsit furcsa, hogy a rajongást ennyire egyértelműen pozitív dolognak tartod, habár sok dologban, amit írtál, egyetértek veled. (mint ez a vallás dolog)
Rajongásnak nevezhető dolognak először talán Japán kapcsán találkoztam, aztán egy kis ideje egy teljesen más "fandomban" a musicalesek között is beleláthatok a dologba. (jajdejónekem...)
A kettő között mondjuk az a különbség, hogy a magyar musicalszínészekért lehet testközelből rajongani, de egyébként szerintem félelmetesen hasonlít a két csoport.
Azt hiszem a rajongásnak van egy jó, meg egy nagyon rossz fajtája, és ez a rossz fajta rajongás mindenhol ugyanolyan, és ugyanolyan embereket termel ki, akik nem látnak tovább a saját véleményükön, és nem tudják józanul szemlélni rajongásuk tárgyát. Legalábbis én azt hiszem lehet valakiért úgy is rajongani, hogy elismered a hibáit.
És amikor egy olyan egzotikus dolognál, mint pl a japán fandom csak a "rossz rajongókat" látják, elítélik az adott dolgot.
(uff, hozzászóltam, azt hiszem már kicsit fáradt vagyok, lehet nem sikeredett igazán értelmesre)
|
|
|
|
Post by ironwolf on Oct 31, 2009 2:06:09 GMT 1
Én nem rajongok élő emberekért, az baj?
|
|
Kuci
Full Member
*grrrr*
Posts: 166
|
Post by Kuci on Oct 31, 2009 2:09:06 GMT 1
Nem, de ha ránézek egy hardcore animésre, és egy hardcore musicalesre, van egy-két jelentős hasonlóság köztük |
|
avednay
Full Member
demented young lady
Posts: 112
|
Post by avednay on Oct 31, 2009 13:28:35 GMT 1
Ez nagyon érdekes téma.  "Rossz rajongáson" én már azt értem, hogy pl. ismerek embereket, akik összemossák Alan Rickmant és Perselus Pitont. Szóval ez már elég elborult szintje a rajongásnak. Én elsõsorban együttesekért rajongtam, és mindig olyanokért, akiknek a zenéje kifejezte az éppen akkor aktuális lelkivilágomat, érzéseimet, és szerencsére mindig volt ilyen. A zenéjük nekem nagyon sokat segített. A rajongási folyamat lényegében leírja a folyamatot, ahogyan felnõttem: Queen -> The Who -> Nick Cave -> Blixa Bargeld. (Most Blixánál tartok, egyelõre nem tudom , innen hová tudnék még továbblépni. ;D) Szeretném azt gondolni, hogy külön tudom választani a kedvenc zenészeimet azoktól a karakterektõl, akiket a fanficeimben ábrázolok. Utóvégre tisztában vagyok vele, hogy amit írok, az nem, vagy nem úgy történt meg, ahogy én leírtam, és hogy ezek kitalált karakterek, akik valós elemeken alapulnak. Az elég kóros szerintem, ha egy író ezt nem tudja letisztázni magában. Nanaberu, tök igazad van abban, hogy mindenki rajong valamilyen szinten, csak nem mindenki sztárokért. ^^ |
|
|
|
Post by achris on Oct 31, 2009 16:13:10 GMT 1
Nagyon érdekes dolog történt velem szerdán. (És ígérem, kapcsolódni fog a topic témájához XD) Szóval, volt egy japanológiai konferencia, ahová meghívták Vágvölgyi B. Andrást is (akinek ez nem mond semmit, annak elég annyit tudni, hogy õ egy megosztó figura, akit szívesen hívnak animét/mangát fikázó mûsorokba.) Az elsõ meglepetés az volt, hogy ez az ember, ha nem vágják ki a mondandója felét, tök normális. Ami viszont ide vág, és nagyon érdekes, az az elõadása, ami a J-POP nevet viselte, és arról szólt, hogy az amerikai popkultúra egyetlen említésre méltó kihívója manapság a japán popkultúra. Ami megmozgatta a fantáziámat, az az volt, ahogyan az anime rajongókról (és J-pop rajongókról) beszélt. Mert igen, tényleg vannak ilyenek. Nagyon sokan. Elképesztõen sokan. És most elsõ sorban azokról az új generációs animésekrõl beszélek, akik tálcán kapják a japán popkultúrát az életükbe. Ki gondolta volna annak idején, hogy egyszer még Miyavi koncert lesz Magyarországon...? Emlékeztek, mikor még Bécsbõl hozattuk a mangákat azokkal az ismerõsökkel, akik véletlenül kijutottak? Vagy amikor hetekig kellett kilincselni az ismerõsöknél codec-ért, mert nem vitte a gép az animét, amit éppen meg akartunk nézni? Amikor örültünk, ha volt egyáltalán angol felirat az animékhez? Ehhez képest most nézzetek körül. Egyelõre az animék iránti rajongás még csak egy szûk réteget érint, de igazából egyre szélesebb ez a réteg. Véleményem szerint, az egész azért van, mert ennyire könnyû hozzájutni. Hol van már az az idõ, amikor nyelveket kellett beszélni ahhoz, hogy megérts egy animét vagy elolvass egy mangát? Bemész a boltba és megveszed magyarul, aztán csókolom. És azért tegyük hozzá, hogy a japán kifejezésmód, történet elbeszélési technika, és vizuális élmény azért egy lenyûgözõ dolog. Annyira más, mint a mi, európai gondolkodásunk, hogy könnyen megfogja az újdonságra éhes (általában fiatal) elmét. Úgyhogy alighanem ez áll a dolog mögött. Persze, a túlzásba vitt rajongás ettõl még nem kevésbé ciki. Amikor az egyetemen lépten-nyomon belebotlok a zöld hajú, animés táskákkal rohangáló, japánul virnyogó divat-animésekbe, akkor néha szégyellem, hogy van bármilyen kis közöm is hozzájuk. Eljutottunk odáig, hogy nem merem bevallani a tanáraimnak, hogy engem is az animék indítottak el (valamilyen szinten mindenképp) Japán felé. Mert - tetszik, nem tetszik -, abban a pillanatban bekerülsz egy skatulyába, amibõl többé sosem mászol ki, és a japanológiai karrierednek annyi. Lehetsz akármilyen jó. Mindezt pedig pontosan az ilyen lányoknak/fiúknak köszönhetjük. Ennyi volt a sztroim, és a gondolatok, amiket ébrésztett ^^ Egyébként Kucival értek egyet, teljesen mindegy, hogy az õrült rajongó miért rajong, mindegyik egyfroma. De Avéval is egyetértek, hogy amíg meg tudod különböztetni a fandomot a valóságtól, addig nincsen gond. Meg van a helye a rajongásnak és a valós életnek, a kettõt pedig illik különválasztani, különben az ember úgy jár, mint a feljebb vázolt animések (/jpop õrültek/ musical rajongók/ akárkik ^^). És igen, bármiért lehet rajongani. Én bele tudok szeretni akár egy színészbe, akár egy könyv szereplõjébe, akár egy anime karakterbe. A lényeg, hogy legyen lenyûgözõ  Hmm... érdekes lenne utána nézni a rajongás lélektanának... De ennek a postnak itt vége, mert lassan kisregénnyé duzzad |
|
