|
Post by achris on Oct 20, 2009 19:41:09 GMT 1
Ki miért ír slasht? (Vagy miért nem?) Miért épp ez a mûfaj, hogy talált rá? Mi volt az elsõ ilyen indíttatású bevezetõ epizód az életében... ilyesmik.
|
|
Kuci
Full Member
*grrrr*
Posts: 166
|
Post by Kuci on Oct 20, 2009 21:01:39 GMT 1
Azt hiszem én ezt már megírtam egy hosszabb műben, de azért még egyszer leírom Kb 15 lehettem, és a Harry Potter kapcsán találkoztam néhány fanarttal, és először nagyon felháborodtam, de valójában érdekesnek találtam. Körülbelül azóta olvasok és írok slasheket - hogy mi fogott meg bennünk... nem tudom. (pwp brings all the girls to the yard... ) Azon filozofálgattam, hogy talán hetben soha nem olvastam olyat, ahol a felek egyenlőek lettek volna, legalábbis az akkori olvasmányélményeim alapján mindig volt a férfi, aki nagy erős és hősies, meg a nő, akit meg kell menteni. Épp azt hiszem emiatt a leosztás miatt nem szeretem az olyan yaoikat, ahol az egyik fél túlságosan nőies (pl a No money Ayasejétől az idegroham kerülget). Azt hiszem ennyit tudok hozzáfűzni a dologhoz, további véleményt a miért írok slasht című áltanulmányomban lehet olvasni
|
|
|
Post by Neji on Oct 21, 2009 11:46:51 GMT 1
Én 18 voltam, mikor elolvastam az addig megjelent HP köteteket és fanficek után kutattam a neten. Aztán egyszer belebotlottam egy slashbe. Először fel se tűnt. XDD (mert ugye a fejléc dísznek van) Aztán az egy ujj, két ujj, három ujj részen kicsit elgondolkodtam Elemezgettem kicsit a helyzetet és rájöttem, hogy végeredményben nem undorít. Különben minden vonz ami kicsit is a deviancia felé hajlik. Írói szemmel két férfi kapcsolatában pedig rengeteg lehetőséget látok.
|
|
|
Post by ruka on Oct 21, 2009 17:19:24 GMT 1
akkor töltöttem be éppen a 16-ot (de lehet, hogy 15 voltam, amikor ráakadtam), problémás kamasz gyerek és a net egymásra találása. XD előítéleteket bombáz és formál. életem harmadik fanfice, amit olvastam egy slash volt, és rájöttem, hogy ilyet akarok írni. (Az első ficem egy sailor moon-os volt Seiyával. )
|
|
|
Post by fidelius on Oct 21, 2009 18:18:14 GMT 1
Sziasztok! Amikor kicsi voltam, sokkal később tudtam csak elaludni, mint mindenki más a szobában, ezért történeteket találtam ki, eleinte a mesék szereplőivel. Aztán később le is irogattam ezt-azt. (Ezek színvonalát inkább hagyjuk...^^) Aztán kb. 12 évesen láttam a TV-ben egy Daniel Steel regényből készült filmet: Családi Fényképalbum. Ebben az apa kitagadja a fiát, amikor rajtakapja egy másik fiúval. Pedig előtte nagyon jó volt a kapcsolatuk... Soha többé nem jutott eszembe heteró történet Ha valaki érti, hogy ez miért volt rám ekkora hatással, ossza meg velem is, mert még mindég nem jöttem rá igazán... Amúgy a HP-t csak 18 évesen olvastam, s képeket kerestem Pitonról a googliban, amikor rábukkantam valami slasher oldalra ;D
|
|
|
Post by bolhas on Oct 21, 2009 20:07:22 GMT 1
Általános iskolában volt egy osztálytársnőm, aki a szememben tökéletes volt. Valahogy nagyon szerettem volna hasonlítani rá. Nyolcadik-kilencedik környékén sok időt töltöttünk együtt, aztán persze elvesztettük egymást. Azt hiszem, kinőttem az iránta való lelkesedésem. Amikor viszont kilencedikben elmesélte, hogy az új őrületei középiskolában már nem romantikus könyvek, hanem animék, nagyon kíváncsi lettem. Azt hiszem, először igazából a Gravitation és az Ai No Kusabi formájában találkoztam animékkel... Írni talán mindig is írtam. Kicsi koromban csak a fejemben éltek a kitalált történetek, és a szomszéd gyerekekkel ezeket "játszottuk el". Aztán, hogy nőttem, elkezdtem leírogatni ezeket, majd tizenkét-tizennégy évesen a ponyva-stílusú romantikus sztorik, később slash. Később, ahogy a fantázián kívüli világban kezdtem magamra találni, egyre kevesebbet és kevesebbet írtam. Mostanában, úgy érzem, rendeződtek a dolgaim lélekben is, megint fogok írni, de biztos, hogy kevesebb arányban lesz az irományaim között slash, viszont nem hiszem, hogy sok "hagyományos" hetero sztorit írnék.
|
|
anneke76
Junior Member
hivat?sos ?lmodoz?, ?s lelki szemetesl?da - ?lland? szolg?latban l?v? gyerekfelvigy?z?
Posts: 93
|
Post by anneke76 on Oct 21, 2009 22:35:44 GMT 1
Én mindig is írtam... Elõször verseket, aztán prózát de ezek még hagyományos hetero történetek voltak. Aztán amikor találkoztam Aya Vágy c. történetével, abban valami megfogott (persze, HP-s volt, és Draco/Harry mindenkitõl elnézést, aki rosszul lesz ettõl a párostól, nekem õk a kedvenceim...) de arra gondoltam, h írni én ilyet nem fogok. Aztán rájöttem, h létezik femslash is^^ Hih, abban már mindjárt jobban otthon éreztem magam, és mivel mindig is össze akartam hozni õket, rögvest irtam egy Hermione/Ginny párosítású kis szöszt, (és még mindig HP-nál tartunk) Aztán, amikor megismertük egymást az anime világával, akkor elõször InuYasha fandomban írogattam - fejben megírtam egy Kagome/Sango romantikus drámát, ami sosem került papírra... (azóta is bánom) utána pedig jött a j-rock, visual de amikor szembesültem azzal, h ha együttes történeteket akarok olvasni, azoknak a háromnegyede yaoi, akkor már juszt sem szaporítom ezeknek a számát - gondoltam én. És így kezdtem el hentai-okat írogatni... Illetve. Amikor én elõször találtam rá erre a fórumra, valahogy hatással volt rám az itteni közösség, hogy megalkottam életem elsõ ilyen jellegû sztoriját a Harcosok klubja két szereplõjével (aki ugye, mint tudjuk egy, csak skizo a lelkem...) majd gyorsan irtam egy másikat, szintén egy itteni kihívásra. aztán sokáig semmi... és most jön a képbe a j-rock. Szóval történt valami. Belém bújt az ördög valószínûleg. Mert megint nekiálltam irni, és most mindenféle ellenérzés nélkül írogatok akár yaoi (avagy slash) történeteket is. Talán majd olvashatók is lesznek ezen az oldalon. Ha lesz merszem publikálni õket. Mert azért én még kezdõnek számítok... Még akkor is ha az írói munkásságom már több évre rúg. Ez lett a jelmondatom: soha ne mondd, hogy soha!
|
|
|
Post by bolhas on Oct 22, 2009 4:59:05 GMT 1
Hja, a slashről nem is mondtam semmit Szóval, már az első találkozásnál úgy gondoltam, hogy én olyan felvilágosult vagyok, hogy mindegy, hogy a szereplők fiúk vagy lányok. Igazából nem voltam az, mert azért nem szerettem volna pl látni ilyesmit, de ezekről a gondolatokról hamar elfeledkeztem a már említett két mű kapcsán. Rájöttem, hogy semmi undorító nincs abban, hogy fiúk együtt. Illetve, nem az az undorító, hogy fiúkról van szó, mert undorító dolgok éppúgy történnek heteroszexuális emberek között is. Nem tekintem különlegesnek, hogy egy pár tagjai milyen neműek. Hogy a világ annak tekinti, és ezáltal már a slash különcségnek számít - a macska rúgja meg, mást nem tudok mondani ;D
|
|
|
Post by achris on Oct 22, 2009 7:02:08 GMT 1
Aztán kb. 12 évesen láttam a TV-ben egy Daniel Steel regényből készült filmet: Családi Fényképalbum. Ebben az apa kitagadja a fiát, amikor rajtakapja egy másik fiúval. Pedig előtte nagyon jó volt a kapcsolatuk... Soha többé nem jutott eszembe heteró történet Ha valaki érti, hogy ez miért volt rám ekkora hatással, ossza meg velem is, mert még mindég nem jöttem rá igazán... Jó kérdés! Szintén 12 éves voltam, amikor a Rettenthetetlen könyv változatában olvastam Edward hercegrõl. (Õ az a II. Edward, aki Anglia egyetlen (?) meleg uralkodója volt. ) A mondat így hangzott "testük reszketett a nemi izgalomtól". Szerintem hasonló dolgot éltem át, mint te, egészen elképesztõ, hogy ennyi év távlatóból is emlékszem erre a mondatra @_@ És ha már így belekezdtem a saját történetembe... Kb. 12-13 éves korom óta "animézek", vagy inkább úgy lenne korrekt, hogy animéztem egy ideig. Lényeg, hogy akit beszippant az animék világa, az mindenképpen találkozni fog a yaoival, elõbb vagy utóbb. Nálam ez inkább elõbb történt meg, köszönhetõen OKaminak, aki akkoriban szinte az egyetlen "yaois csaj" volt. (Ez még az az idõszak volt, amikor az összes animés névrõl ismerte egymást... *nosztalgia* ) Aztán 16 évesen írtam elõször slasht, HP fandomban, Oliver Wood/Percy Weasley párossal. (Egészen addig kitartottam a gen írások mellett, de akkor addig nyaggattak a barátnõim, amíg be nem adtam a derekamat. ) Egyébként én is úgy vagyok a dologgal, mint Bolhás, sosem voltam homofób, az egész dolog teljesen természetesen jött számomra. A barátaim mind ismerik a hobbimat, sõt, a barátom is, és még szállítják is nekem az érdekes sorozatokat, pl. a Torchwood-ot konkrétan egy srác ajánlotta, "ez neked való!" felkiálltással
|
|
|
Post by fidelius on Oct 22, 2009 11:33:51 GMT 1
Még annyit szeretnék hozzátenni, hogy amikor ráleltem az első slasher oldalra (talán Brigichan honlapja volt?), akkor milyen felemelő/ meglepő/ örömteli és zavarbaejtő érzés volt, hogy nem csak én vagyok ilyen perverz/lökött/szabadelvű/fogékony a szépségre... A gimis barátaim sem voltak homofóbok, sőt alig ismertem ilyen embert szerencsére, de nem is villanyozta fel őket különösebben a téma. Rólam persze tudták, hogy van egy kis "hiba a készülékemben", de nem tudtak vele mit kezdeni, s én nem is nyomattam, csak amennyi mindenképp kikívánkozott. Igazából sosem gondoltam, hogy az ilyen jellegű írásaimat/képeimet megmutathatom valakinek. Ezért alakult ki, hogy az a rajz, ahol komolyan történik valami, csak egy tízperces firka, amibe pedig bármit bele lehet magyarázni, napokig tartó komoly munka. Nem festek szívesen a fióknak ;D Ez a "coming out" végül odáig fajult, hogy egyszer egy vizsgán elmondtam egy tanáromnak különös vonzalmamat, aki rábeszélt, hogy foglalkozzam ezzel a szakdolgozatomban, s most épp ez történik! *gyorsan vissza is tér a görögökhöz*
|
|
|
Post by achris on Oct 22, 2009 20:59:27 GMT 1
Lányok, ideje lenne témát nyitni a hasonló témából írt szakdolgozatoknak. XD
|
|
kuci lusta bejelentkezni
Guest
|
Post by kuci lusta bejelentkezni on Oct 23, 2009 3:19:07 GMT 1
Még annyit szeretnék hozzátenni, hogy amikor ráleltem az első slasher oldalra (talán Brigichan honlapja volt?), akkor milyen felemelő/ meglepő/ örömteli és zavarbaejtő érzés volt, hogy nem csak én vagyok ilyen perverz/lökött/szabadelvű/fogékony a szépségre... A gimis barátaim sem voltak homofóbok, sőt alig ismertem ilyen embert szerencsére, de nem is villanyozta fel őket különösebben a téma. Rólam persze tudták, hogy van egy kis "hiba a készülékemben", de nem tudtak vele mit kezdeni, s én nem is nyomattam, csak amennyi mindenképp kikívánkozott. Igazából sosem gondoltam, hogy az ilyen jellegű írásaimat/képeimet megmutathatom valakinek. Ezért alakult ki, hogy az a rajz, ahol komolyan történik valami, csak egy tízperces firka, amibe pedig bármit bele lehet magyarázni, napokig tartó komoly munka. Nem festek szívesen a fióknak ;D Ez a "coming out" végül odáig fajult, hogy egyszer egy vizsgán elmondtam egy tanáromnak különös vonzalmamat, aki rábeszélt, hogy foglalkozzam ezzel a szakdolgozatomban, s most épp ez történik! *gyorsan vissza is tér a görögökhöz* Vááááááá, ebből írod a szakdogádat? Nem akarnál erről részletesebben beszélni? (nekem jövőre lesz esedékes a szakdoga kérdéskör, és most gyűjtöm az ötleteket)
|
|
|
Post by Neji on Oct 23, 2009 7:11:04 GMT 1
Fidelius, tök jó h. ilyen jófej a konzulensed! <3 Mondjuk szerencsére az enyém is cuki volt és mellszélességgel támogatja az én coming out-omat is
|
|
|
Post by fidelius on Oct 24, 2009 18:35:47 GMT 1
Kuci, a szakdogámat a Római homoszexualitásból írom Augustus korában. Még csak a felvezetésnél tartok, de gőzerővel dolgozom rajta. Ha gondolod, szívesen adok ötleteket! Ebben jó vagyok, csak a kivitelezés akadozik. Milyen szakos vagy? Én töri-latinos, bár ez már lehet, h off, bocsánat. Neji, a konzulensem egy rendkívül szigorú úr, hatalmas tudással, méltóságteljes és hűvös megjelenéssel, lekezelő és lealázós stílussal, szarkasztikus humorral... hmm valakit emlékeztet valakire? Bár nincs fekete szeme és horgas orra. Amikor közöltem vele a témámat, kiröhögött és megállapította, hogy fura vagyok, de elvállalta, s nagyon jól kezeli Neked is valami hasonló témád van? (Lehet tényleg kellene egy szakdoli topic...)
|
|
|
Post by achris on Oct 25, 2009 7:53:10 GMT 1
|
|