Post by Neji on Apr 18, 2006 17:10:55 GMT 1
Útikalauz, a virtuális sztrádák használatához:
Az alábbiakban fogalommagyarázatot találsz. Triviálisnak tûnik, ám, mint ahogy azt volt szerencsém tapasztalni, nem mindenki számára.
Lementés: a netnek nevezett óriási virtuális hálózat mára biztosította, hogy bárkinek, aki csak affinitást érez, saját oldala születhessen, ahol megoszthatja alkotásait a lapjára tévedõ érdeklõdõkkel. Rengeteg írás, vagy kép lehet a neten, ami elnyeri a tetszésedet. Jobb klikk, cél mentése más néven, vagy mentés másként, és már a gépeden is van a kép, vagy kijelölés után, billentyûkombinációval az adott írás.
Megjelentetés: ha úgy döntesz csendes nézelõdõbõl/olvasóból portáltulajdonossá akarsz válni, regisztrálod magad valamelyik ismert szolgáltatónál, s máris rendelkezel egy tárhellyel, ahová feltöltheted a kívánt tartalmat.
Eltulajdonítás: ha egy másik portálról lementett képet vagy írást is megjelenítettél, ám ezeket nem kérted el elõzetesen a tulajdonosuktól,
1. mert minek is, lementetted, a tied;
2. mert már nem emlékszel a címre (hidd el, meglepően könnyen kinyomozható, nincs olyan sok slashlap/fórum szereteszét a neten);
3. mert már halott a site, ezer éve nem volt frissítve (ez esetben is azt tanácsolom, próbáld kinyomozni a tulaj mailcímét, az esetek többségében fellelhető valahol. Ha mégsem, akkor ne jelenítsd meg az adott alkotást, ugyanis:);
akkor az bizony lopás. Hidd el, nem olyan nagy a net, mint amilyen hatalmasnak gondolod. Ne lopj, mert erkölcstelen, és amúgy sem éri meg! Egy mail az alkotónak, és máris legálisan kinn lehet a portálon az adott mû. Tapasztalataim alapján az írók nagy része beleegyezését adja, ha elkéred az alkotásaikat.
Plágium: Ha már egyszer úgy döntöttél nem adsz kreditet (nem tûnteted fel a szerzõ nevét, elérhetõségét), sõt, saját neved alatt jelenteted meg az adott alkotást. Ha ilyet teszel, az körülbelül olyan, mintha betörnél valaki lakásába és kisétálnál a kezedben az illetõ hifijével, számítógépével, pénzével. Ne hidd, hogy a net közkincs, és ami oda felkerül, csak úgy eltulajdonítható!
(Ez a kis ismertetõ a teljesség igénye nélkül született. Folyamatosan bõvül, ha szükségessé válik.)
Köszönettel mindenkinek, aki elolvasta, és azon keveseknek, akik betartják az alapvetõ viselkedési normákat a neten is:
Neji
Az alábbiakban fogalommagyarázatot találsz. Triviálisnak tûnik, ám, mint ahogy azt volt szerencsém tapasztalni, nem mindenki számára.
Lementés: a netnek nevezett óriási virtuális hálózat mára biztosította, hogy bárkinek, aki csak affinitást érez, saját oldala születhessen, ahol megoszthatja alkotásait a lapjára tévedõ érdeklõdõkkel. Rengeteg írás, vagy kép lehet a neten, ami elnyeri a tetszésedet. Jobb klikk, cél mentése más néven, vagy mentés másként, és már a gépeden is van a kép, vagy kijelölés után, billentyûkombinációval az adott írás.
Megjelentetés: ha úgy döntesz csendes nézelõdõbõl/olvasóból portáltulajdonossá akarsz válni, regisztrálod magad valamelyik ismert szolgáltatónál, s máris rendelkezel egy tárhellyel, ahová feltöltheted a kívánt tartalmat.
Eltulajdonítás: ha egy másik portálról lementett képet vagy írást is megjelenítettél, ám ezeket nem kérted el elõzetesen a tulajdonosuktól,
1. mert minek is, lementetted, a tied;
2. mert már nem emlékszel a címre (hidd el, meglepően könnyen kinyomozható, nincs olyan sok slashlap/fórum szereteszét a neten);
3. mert már halott a site, ezer éve nem volt frissítve (ez esetben is azt tanácsolom, próbáld kinyomozni a tulaj mailcímét, az esetek többségében fellelhető valahol. Ha mégsem, akkor ne jelenítsd meg az adott alkotást, ugyanis:);
akkor az bizony lopás. Hidd el, nem olyan nagy a net, mint amilyen hatalmasnak gondolod. Ne lopj, mert erkölcstelen, és amúgy sem éri meg! Egy mail az alkotónak, és máris legálisan kinn lehet a portálon az adott mû. Tapasztalataim alapján az írók nagy része beleegyezését adja, ha elkéred az alkotásaikat.
Plágium: Ha már egyszer úgy döntöttél nem adsz kreditet (nem tûnteted fel a szerzõ nevét, elérhetõségét), sõt, saját neved alatt jelenteted meg az adott alkotást. Ha ilyet teszel, az körülbelül olyan, mintha betörnél valaki lakásába és kisétálnál a kezedben az illetõ hifijével, számítógépével, pénzével. Ne hidd, hogy a net közkincs, és ami oda felkerül, csak úgy eltulajdonítható!
(Ez a kis ismertetõ a teljesség igénye nélkül született. Folyamatosan bõvül, ha szükségessé válik.)
Köszönettel mindenkinek, aki elolvasta, és azon keveseknek, akik betartják az alapvetõ viselkedési normákat a neten is:
Neji