Verspróbálkozásaim

[eoryn]

Üdv! Nemtom... ezeket irogattam mostanság... majd meglátjuk...
Ajánlom: az én Drága egyetlenemnek, akit nagyon szeretek, és a versek egy kicsit neki is szólnak és... és... és Zos-nak, akinek köszönöm hogy felvett msn-en és mindekinek aki elovassa õket ;D

Reménnyel telt napok
Arannyal szõtt évszakok,
Szívem, bár fájón repes,
Nem érdemes; jobb napok
majd lopva jõnek
Árnyak mentén, szelek szárnyán
Lovas paripáik boldogan
nyerítenek az áldott menny
felé, hol az öröm himnuszait
zengik szent emberek szavai.
De... de fájón tör rám rémes
mélabú, mely mar, tör, zúz és
véres zivataron keresztül
okádva dönti átkos szennyét
a fáradt világra.
Örök remény, boldog remény;
Te vagy mely támasz levél
a boldogtalan sírja fölött is.



Másik:
Áldott föld, szentelt föld
Adj hajlékot fejem fölé,
mely gyászban ég öröktõl-örökig
Tudom én, mi kell; boldog élet?
Oh nem! boldog jövõ?
Oh nem! Sötét élet kell?
Oh igen, mert álomvilágban élni jó
mit nekem holmi valós világ; a sötét a szép
mert az álom és kéj.
És ez szép! Szebb! Legszebb!
Öröktõl-örökig. Nekem. Neked.
Mindenkinek. Senkinek.

És még egy:
Vad ébredéssel jött el a vágyott ma;
tintasugaras éjjet gyémántos
napsugár öleli magába. Vágyott
fény! mely áldón szórod drága
lángod, mindig ölelõ
karok felé...

Vártam hûs patakban ácsorogva,
Hogy hevült lelkem boldog
mámor megnyugtassa. Oh, fájó
Lét, mit nem teszek Érted...
testem mélybe, végbe, légbe dobom
Érted, mert Te... Te vagy az Végzet!
Örök lángolással állsz mellettem, ám
szívem üres... de hopp, már itt is vagy
és éegk érted, veled, mert kellesz nekem
Te örök láng, mely agyamat szítja
Örök életre, örök gyönyörre... Örökre Rád!

[achris]

Hû! Versek, megint! És nem is akármilyenek. (Bár én nem vagyok nagy vers rajongó, így a véleményem nem oszt, nem szoroz )

Fõleg ez tetszik:
Vad ébredéssel jött el a vágyott ma;
tintasugaras éjjet gyémántos
napsugár öleli magába. Vágyott
fény! mely áldón szórod drága
lángod, mindig ölelõ
karok felé...

Ez a kedvenc részem az összes közül. Címeket miért nem adsz?

[eoryn]

Köszi, köszi, köszi, köszi, köszi!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Annyira jól esett, amit írtál...

Mért nem adok címet?? Fogalmam sincs... egyszerûen nem tudok nekik olyan címet találni, ami passzolna. De ha te tudsz, örömmel várom az ötleteket
Jah, és számít a véleményed! ^~^

[Neji]

Versek^^. Elég ambivalensen vagyok velük. Írtam, amolyan szabadverseket, és néha rímmel is próbálkoztam, de beláttam h. nem az én világom. Elemezni szeretem őket, és olvasni is, de csak alkalomadtán egyet egyet. Tehát ritkán, de tüzetesen^^.

Végigolvastam mindhármat, és utólagos engedelmeddel kicsit megvizsgáltam őket^^.

Nagyon tetszetősek, de kicsit kötözködnék. pl: "Szívem, bár fájón repes,
Nem érdemes" -mire?

"jobb napok
majd lopva jõnek
Árnyak mentén, szelek szárnyán
Lovas paripáik boldogan
nyerítenek az áldott menny
felé, hol az öröm himnuszait
zengik szent emberek szavai."

na ezt értelmezzük: jönnek a jobb napok, melyek paripái nyerítenek a menny felé, ahol szent emberek szavai zengik az öröm himnuszát. A szavak szépek, de a gondolat kibontva rettentő kusza, és szürrealista. Érdekesen hat ebben az alapvetően rajongó, túlfűtött, és szentimentalista írásban. Uhm...és még egy valami jutott eszembe ezekről a sorokról. A görög/bizánci ikonok. Nem tudom mért.

"Örök remény, boldog remény;
Te vagy mely támasz levél
a boldogtalan sírka fölött is." ->támasz levél? sírka fölött? gondolom elgépelés


másik:

"Adj hajlékot fejem fölé,
mely gyászban és öröktõl-örökig" - ég ugye?

"És ez szép! Szebb! Legszebb!
Öröktõl-örökig. Nekem. Neked.
Mindenkinek. Senkinek. " ->itt az írásjelekkel van bajom. Egyre vadabb a vers, egyre inkább szárnyal a végén. És te előbb felkiáltójelet használsz, a végén pontot. Pont ellentétesen a tartalommal.

A kedvenc részem nekem is az, amit achris is kiemelt már^^.

A felsoroltakon túllépve: szép, rajongó szavak, amik elkormányozzák a figyelmet a tartalomról. Néha nem épp célszerű tagolás, és írásjelhasználat, de az összhatás kellemes. Jó versek. Valahogy gimnáziumi tanulmányaim idézik, a lángoló irodalmat^^.

[eoryn]

Köszönöm Neji a "vizsgálatot"!

Az elgépelési hibákat kijavítottam! "Lángoló irodalom"!- tecc ez a szó!!! Az irodalom hozzám, mint olyan, mindig is közel állt, családi okok miatt is.


"És ez szép! Szebb! Legszebb!
Öröktõl-örökig. Nekem. Neked.
Mindenkinek. Senkinek. " ->itt az írásjelekkel van bajom. Egyre vadabb a vers, egyre inkább szárnyal a végén. És te elõbb felkiáltójelet használsz, a végén pontot. Pont ellentétesen a tartalommal. - Itt a felkiáltójeleknél van a csúcspont, és onnan nyugszik meg.

Mégegyszer köszönöm, nagyon sokat segítenek ezek a véleményezések! ^~^