Emlékcserepek /vers/

[anneke]

Ez egy vers, mint a fejlécben irtam. Tegnap szuletett egy kosza otletbol, meg abbol, hogy a rég meghalt nagymamámra gondoltam.
Orulnék, ha megtisztelnétek azzal, hogy leirjátok rola a véleményeteket...
Tehát...

Emlékcserepek

Csikos, nagy hasú bögre,
és rozsás teáscsésze
Cukros kakao ize a számban
Nagy, zöld kredenc
és régi, viaszosvászonnal letakart asztal
vizespohár és kancso a fal mellett
Hová lett? Hová lett?
Õsi olajkályha a villanytûzhely mellett
Eres kezed biztos mozdulata
mellyel a gyújtost megrántottad -
s hirtelen - meleg lett
Hová lett? Hová lett?
Platnin sütött palacsinták
Kis, kemencelyuk alaku sütõajto
Benne hideg, kormos, pöttyös tepsik
Mindenféle kalácsok és tészták
A lábasok melege kezemen
Tányéron a mosolygo virág
Hová lett?

Talán...
Elúszott, amikor a falicsapbol
kiömlött a sárgás, hideg viz
Nem találta a nagy, zöld csonaklavort
Fekete-fehér pepita tengeren
elúszott az életed - és az én gyerekéletem.
Hová lettek létünk megszokott tárgyai?
Ki tudja?
Pedig most: hogy magamhoz szoritanám
a csikos bögrét, rozsás tálat,
A Singer varrogépet, és a sok, szines sálat
a nyikorgo szekrényt, zizegõ tévét
Az egész szoba-konyhás, nyugodt, boldogságszigetét
és a nagy tükörben
az én gyerekarcom mögött
ott látnám - a tiedét.