Röviden: jó volt. Ez volt szvsz eddig a legjobb Con, ráadásul taliztam majdnem mindenkivel fórumról,a ki jelezte, h jönni fog és már régi barátokkal is. Szóval én jól éreztem magam, és jól el is fáradtam.
Hosszan:
Bemásolom ide az egész naplómat, hátha lesz, akit érdekel (lényeg vastagbetûvel kiemelve):
Õszi AnimeCon 2006A Magyar Anime Társaság idén is megtartotta õszi egész napos rendezvényét, A Con-t, amire az ország elvakultabb rajongótábora hónapok óta készült. Bevallom õszintén, nem számítottam rá, hogy ennyire jó lesz.
Háromnegyed hat elõtt egy kevéssel indultunk el itthonról, én és
Arctica – aki a könnyebbség kedvéért nálam aludt, mivel (érthetetlen okokból) nem állt szándékában hajnalban felvonatozni ékes fõvárosunkba. Teljesen sötét volt és csontig hatoló hideg, a busz pedig csak késett és késett és késett, míg végül már annyit késett, hogy ki is maradt.
Így kb. negyed órát álltunk a megállóban, míg megérkezett. Szerencsére OKamit is megtaláltuk, aki megerõsítette a háromnegyed hatos busz eltûnésének gyanúját. Hiába: apró dimenzió lyukak nem csak a Sailor Moon Tokyojában fordulnak elõ.
A közjátéknak és a Széchenyi fürdõ körbe sétálásának hála 20 percet késtünk a megbeszélt idõpontról, viszont nem tévedtünk el a Ligetben és tulajdonképpen elsõre megtaláltuk a PeCsát. A bejáratnál ért minket a következõ meglepetés: szervezõk sehol, segítõ lista sehol, minket pedig nem akartak beengedni. Végül aztán került két lista, amelyiken rajta voltunk, aztán megérkezett mindenki, és meglett minden, vagy inkább úgy mondanám: ráfoghatjuk hogy nagyjából tervszerûen alakultak a dolgok.
Kírának fordulnia kellett még egyet (kettõt?) a kocsival, így Orsi vezénylete alatt
kezdtük el a rajzverseny termének átrendezését. Ebbe a terembe volt beosztva a táncszõnyeg-verseny is, amit Yaten koordinált, amibõl aztán lettek gondok. Tulajdonképpen én nem sértõdöm meg azon, ha „férfimunkát” végeztetnek velem, meg cipekedni kell, meg ilyesmik, elvégre azért van két karom, meg két lábam, hogy használjam õket, de azért most szólok, hogy bonyolultabb feladatok elvégzésére is képes vagyok ám, mint egy terem átrendezése. (Ötször.)
10-re úgy nagyjából leszereltük a siránkozó Yatent, a terem felvette végleges alakját, és majdnem az összes rajz kikerült a falakra. Én pedig rohantam a MAT pulthoz, mert
10-tõl délig voltam beosztva. Épp csak nagyjából sikerült átvennünk a dolgokat (mi, hol, merre, mennyi), mikor Neko szólt, hogy nyitják az ajtókat és beözönlött A Tömeg.
Innentõl kezdve nagyjából egy szabad percünk sem volt, a vásárlók futószalagon érkeztek, mindent akartak és azonnal, mindenki papírpénzzel fizetett (nem volt váltópénzünk), teleírtunk vagy 4 nyugtakönyvet, és aludtunk vagy 100 DVD-t, rengeteg kitûzõt és képeslapot, és amikor Tirlen hozott nekünk ásványvizet, elõször azt sem értettem, mit akar. (De a nevét azóta áldom. ^^”) Egyébként nagyjából meg vagyok elégedve a munkánkkal, ezzel mondjuk a vásárlók nem biztos, hogy egyetértenek, de hogy õszinte legyek, szerintem mi megtettünk mindent, és senkit nem vertünk át, mindenkivel kedvesek voltunk, így nem tud érdekelni a véleményük. ^_^”
Délben kezdõdött a cosplay, a váltás meg nem érkezett meg, csak a tartalékos srác, akinek el is magyaráztam mindent, de maradtam segíteni neki. Aztán megérkeztek a többiek is, de a cosplayrõl már lemaradtam, így sétáltam egy kicsit, kerestem ismerõsöket és végül
Kuciba és Trillbe botlottam. Dumáltunk egy kicsit, majd megláttam a kedvest és a nyakába ugrottam, amitõl a lányok úgy megijedtek, hogy gyorsan felszívódtak XD A kedvessel meg kimentünk kicsit a Ligetbe.
Mikor visszamentünk az épületbe találkoztam még néhány ismerõssel, pl. AmyJadéval, Timivel,
Zoskával, Lucasszal, láttam Kírát is, tudtam beszélni Milával és Rékával, végül pedig megtaláltam OKamit, meg Szixyt is. Egy kicsit filóztunk az ebéd-dolgon, de a kérdést végül Kármán döntötte el azzal, hogy elment a McDonaldsba, és hozott nekünk enni.
Közben válogattunk ajándékokat a mindenféle versenyek gyõzteseinek, meg néztük a mûsort a színfalak mögül, aztán ettünk és telefonálgattunk a szavazatszámlálóknak. Kíra megkért minket, hogy segítsünk, de elég számláló gyûlt össze, így elhajtottak minket Szixyvel, úgyhogy néztük egy kicsit az AMV-ket.
Ez utóbbi közben „kötöttünk barátságot” néhány nagyszájú bunkóval, akik azt hiszik, sekélyes számítógépes tudásuk elég ahhoz, hogy bármit is megkritizáljanak, ami egy ilyen volumenû rendezvényen folyik. Most komolyan: mi értelme kifizetni 1000 forintot azért, hogy szarba se vedd azt, amiért kifizetted? Oo Olyan hülyék az emberek.
A délután igazából nehezen telt, a szervezõ szoba és a színpad feljárója tele volt punnyadó segítõkkel. Fáradtak és álmosak voltunk, dolgunk pedig épp nem volt, úgyhogy AMV-ket és késõbb a Naruto moviet néztük, elszórtan beszélgettünk. Van annak is bizonyos varázsa, amikor ülsz a vetítõnek háttal a vörös neonfénnyel világított, mocskos lépcsõn, és egész egyszerûen csak próbálsz ébren maradni.
Idõközben meglett András és Zoli,
találkoztam Marléval és Kinslayerrel is, megittam a nem is tudom hányadik kávémat, dumáltam Szabinával, összefutottam Arashival és Kaoruval, segítettem visszaadni a rajzokat és vártam a hat órát, hogy elkezdhessük szétszedni a termet az afterparty elõtt.
Ez a programpont aztán zökkenõmentesen lezajlott, a PeCsa emberei tök normálisak és segítõkészek voltak, a biztonsági õrök is teljesen rendesen álltak mindenhez. Egyedül Yaten kavart be már megint, aki megkért, hogy vigyázzunk a holmijára, majd eltûnt, aztán megsértõdött, mikor úgy 20 perc után utána mentem, hogy azért ideje volna már visszajönnie és elpakolnia a táncszõnyegeit, hogy ki is lehessen takarítani a teremben a buli elõtt.
A díjkiosztó alatt megint csak volt egy kis üresjárat, amikor le lehetett ülni. Aztán kezdõdött az Advent Children, amit meg akartunk nézni, de mivel Kíra beállt a pult mögé nyolcig inkább vele voltunk és kávéztunk. Többé-kevésbé azért így is láttuk a filmet, ami nagy élmény volt így szélesvásznon, hatalmas erõsítõkkel. Közben még Setivel is összefutottam, akinek idõközben valóban babája született. (Ez olyan furcsa. De azért örülök neki ^_^”)
Kilenc után egy kicsivel sikerült elindulni hazafelé OKamival, Szixyvel, Andrással és Zolival. Kerültünk egy nagyot (megmondtam, hogy rossz felé megyünk), de végül is minden rendben volt, leszámítva Szixy defektjét, de azért remélem, õ is hazaért. A buszt-metrót jól elkaptuk, az éjszaka pedig hidegebb volt, mint a hajnal (viszont szebb is, teliholddal meg minden), de azért csak sikerült végre-valahára hazaérnem és elhanyagolható mennyiségû családozás után végre lefeküdnöm aludni.
Másnap délig aludtam, mint akit leütöttek. (És álmodtam is, csupa érdekes dolgot, de ez talán már nem ide tartozik…)
Arról, hogy mit szereztem…
Elõször is 2 kitûzõt, egy fekete, sakuragis MAT-osat és egy Õszi AnimeConosat, majd OKami vadászott le nekem egy MAT feliratút, ami a befizetett tagoknak ingyen járt. És vettem egy Árnybíró mangát. [Mivel táskát nem vittem, Szixyébe tettem bele, egészen pontosan abba, amirõl azt hittem, Szixyé… Szerencsére a tulajdonos valószínûleg nem vette észre az incidenst, de nekem egy pillanatra kihagyott a szívem, mikor kiderült… Mondjuk belegondolva: mekkora poén már, mikor találsz egy idegen mangát a táskádban XD] A manga mindenesetre szuper, a minõsége olyan, mintha Japánban adták volna ki, szvsz sokkal jobb, mint a német vagy angol kiadásoké. Még mondjuk nem olvastam el, de a rajzolása eddig tetszik.
Fényképeket pedig nem csináltam, mert nem vittem gépet. Csak egy tarsoly és egy ivószaru volt nálam, amit bizonyos szempontból megbántam (ld. mangás sztori), bizonyosból meg egyáltalán nem, elvégre az ember nem minden nap mehet így ki az utcára. (És nagyon remélem, hogy nem fáztam meg abban a vékony pulóverben, amit bátorságom jeleként felvettem ^^”)
Összefoglalva: véleményem szerint ez volt a legjobb eddigi AnimeCon, 4 teremben, 2500 emberrel, igazi buli hangulattal és színvonalas programokkal. Minden gördülékenyen ment (köszönhetõen a szervezõk állhatatosságának), és ahogy eddig hallottam, mindenki jól is érezte magát.
[Cikk az indexen, képekkel:
index.hu/kultur/eletmod/oszianimecon/]A tagok közül egyébként ott volt még Doll és talán Rosiel is, utóbbinak csak a rajzát láttam, a fórum is megtalálható Kakaó és tej c. írásának volt az illusztrációja. Doll meg Zossal volt és szerepel az Index cikkében.
Amikor elindultak befelé, kicsit megilletődtem....... egyik percben alig voltunk, a másikban, meg majdnem elsodortak.
