Post by xwoman on Aug 31, 2005 16:48:36 GMT 1
Nos... Szögezzük le: Neji nélkül eszembe sem jutott volna ilyet írni... Tudom, a realitáshoz sok köze nincs... Olvassátok! 
/Jujj, ezért mit kapok a pofámba 
/
Fandom: HP Vigyázat, saját karakter!
Korhatár: NC-17
Lektor: Szerintetek ezt elmertem küldeni bárkinek is bétázásra?
Jogok: Az enyémek, és Rowlingé, bár szerintem ő letagadná, ha olvasná ezt a szösszenetet...
Sok szeretettel Nejinek!
Centik
Hermione meztelenül feküdt a nagy ágyon, és figyelte félig alvó kedvesét. Azaz egy bizonyos testrészét. Már régóta foglalkoztatta a dolog, de eddig nem mert rákérdezni, hiszen nagyon cikinek tartotta. Most viszont ebben a helyzetben a fiú nem valószínű, hogy visszautasítaná az indiszkrét kérést...
- Eugene - szólította meg a fiút.
- Igen, kicsim? - kérdezte az álomittas hangon
- Kérdezhetek valamit?
- Amit csak akarsz - mosolyodott el a fiú.
- De akkor is, ha egy kicsit tolakodó lesz? - puhatolózott tovább a lány.
- Csak nyugodtan. Előtted nincsenek titkaim.
- Nos... Szóval... - egy kicsit megköszörülte a torkát, mielőtt kibökte volna - Hány centi a...
- Micsoda? - nevetett a fiú.
- Ez - nem mondta ki, inkább kezével végigsimított Eugene férfiasságán.
- Fogalmam sincs - mondta kis szünet után fülig vörösödve a fiú.
- Hogyhogy? Nem vagy tisztában a saját testeddel? - provokálta tovább őt Hermione.
- Nem mértem, mert nem érdekelt. Miért, annyira fontos?
- Nem... Csak érdekel - közelebb húzódott a fiúhoz, mert nem akarta, hogy most megsértődjön rá.
- Tényleg nem tudom. Szerintem gyerekes dolog méricskélni - mondta kicsit duzzogva.
- És ha én mérném meg neked? - kérdezte lelkesen a lány.
- Azt már nem! - tiltakozott Eugene.
- Mitől félsz? - Hermione hízelegve hozzábújt, hátha így tud valami eredményt elérni. Végül is szemmel látható eredménye lett a kedveskedésnek, aminek Eugene kivételesen nagyon nem örült.
- Egyszerűen nem akarom, és kész.
- Miért?
- Mert te minden bizonnyal ezzel kapcsolatban is elolvastad az összes fellelhető szakirodalmat, és nem akarom, hogy mindenféle statisztikákhoz hasonlíts! - sziszegte dühösen.
- Ne legyél már ilyen szigorú... Tudod, hogy nekem te vagy az egyetlen, és nem érdekelnek a statisztikák! - hízelgett, közben elkezdte a fiú testét simogatni - Nagyon szeretlek téged...
- Ne hízelegj - morogta sötéten a fiú.
- Már az is baj, hogy szeretlek? - nevetett Hermione.
- Az nem baj, csak tudom, hogy valamit el akarsz ezzel a szeretettel érni.
- És te hagyod magad rábeszélni, igaz? - gyengéden simogatta a fiú combjának belső oldalát, tudta, hogy ezzel teljesen fel lehet izgatni.
- Nem. Erre kivételesen nem.
- Sehogy? - nézett rá ártatlanul a lány.
- Sehogy.
- Egészen biztos?
- Abszolút.
- Gonosz vagy.
- Tudom. Egy gonosz sunyi kis mardekáros ivadék.
- Te duzzogsz - állapította meg Hermione.
- Helyes meglátás - hátat akart fordítani a lánynak de az nem hagyta. Leszorította vállainál, és lovagló ülésben ráült a fiúra.
- Így. Én győztem - nevetett diadalmasan Hermione.
- Azt csak hiszed.
- Miért? Mozdulni sem tudsz!
- De te sem tudsz így lemérni! - nevetett gonoszan.
- Igaz... Akkor most mi legyen? - nézett a fiúra látszólag tanácstalanul.
- Elfelejted ezt a hülyeséget, és szeretkezünk.
- Hmm... Nem jó ötlet - egy kicsit lejjebb csúszott, hogy ágyékuk összeérjen.
Eugene felsóhajtott, egy kicsit megemelte csípőjét.
- Mégiscsak én nyertem - nevetett diadalmasan a lány.
- Ne csináld ezt kérlek - nyögte izgatottan a fiú.
- Engedd, hogy megmérjem... És hidd el, nagyon jó lesz most neked - búgta a fülébe Hermione.
- Kérlek! – próbált megmozdulni, de a lány nem engedte – Nagyon kívánlak!
- Nos? Engeded, vagy sem? – nézett szigorúan a fiúra.
- Igen! – nyögte elfúló hangon.
- Mi igen?
- Tedd meg... – sóhajtotta lemondóan.
A lány lassan lejjebb csúszott róla, közben finom csókokat lehelt a vállára, mellkasára, hasára...
- Mire vársz? – türelmetlenkedett Eugene.
- Az előbb nem is akartad engedni, most meg sürgetsz? – nevetett a lány.
- Azt várod, hogy könyörögjek?
- Már könyörögtél – izgatóan végigsimított kedvese fájdalmasan merev férfiasságán, amire a fiútól egy hangos nyögést kapott válaszul.
Elővarázsolt egy mérőszalagot, és lassú mozdulatokkal odaillesztette Eugene büszkeségéhez.
- Ez igen – nevette el magát Hermione, amit a fiú a legkevésbé sem díjazott.
- Olyan kicsi? – kérdezte Eugene szégyenkezve.
- Ne legyél bolond! – csapott játékosan a fiú hasára – Hatalmas vagy – súgta a fülébe, majd eltüntette a mérőszalagot.
- Mégis... Mekkora? – érdeklődött tovább.
- Nem fontos – vonta meg a vállát Hermione.
- Ne csináld már!
- Különben is: gyerekes dolog méregetni...
- Szóval kicsi – állapította meg szomorúan, és el akart húzódni a lánytól.
- Nem mégy sehová! Hiszen ígértem neked valamit, ha engeded – ismét a fiúhoz simult, és érzékien csókolgatta a vállát.
- Megint hízelegsz.
- Ez jár neked.
- Csak azért, mert megengedtem? – kérdezte szomorúan.
- Nem. Azért, mert szeretlek. Amúgy huszonhárom centi...
- És ez statisztikailag mit jelent? – kérdezte Eugene most elégedettséggel a hangjában.
- Azt, hogy nagyon szerencsés vagyok!
- És hány barátnődnek fogod elújságolni?
- Megőrültél? Bolond leszek ezzel dicsekedni! De gyere, azt hiszem valamivel tartozom neked!
Vége
/Jujj, ezért mit kapok a pofámba /Fandom: HP Vigyázat, saját karakter!
Korhatár: NC-17
Lektor: Szerintetek ezt elmertem küldeni bárkinek is bétázásra?
Jogok: Az enyémek, és Rowlingé, bár szerintem ő letagadná, ha olvasná ezt a szösszenetet...
Sok szeretettel Nejinek!
Centik
Hermione meztelenül feküdt a nagy ágyon, és figyelte félig alvó kedvesét. Azaz egy bizonyos testrészét. Már régóta foglalkoztatta a dolog, de eddig nem mert rákérdezni, hiszen nagyon cikinek tartotta. Most viszont ebben a helyzetben a fiú nem valószínű, hogy visszautasítaná az indiszkrét kérést...
- Eugene - szólította meg a fiút.
- Igen, kicsim? - kérdezte az álomittas hangon
- Kérdezhetek valamit?
- Amit csak akarsz - mosolyodott el a fiú.
- De akkor is, ha egy kicsit tolakodó lesz? - puhatolózott tovább a lány.
- Csak nyugodtan. Előtted nincsenek titkaim.
- Nos... Szóval... - egy kicsit megköszörülte a torkát, mielőtt kibökte volna - Hány centi a...
- Micsoda? - nevetett a fiú.
- Ez - nem mondta ki, inkább kezével végigsimított Eugene férfiasságán.
- Fogalmam sincs - mondta kis szünet után fülig vörösödve a fiú.
- Hogyhogy? Nem vagy tisztában a saját testeddel? - provokálta tovább őt Hermione.
- Nem mértem, mert nem érdekelt. Miért, annyira fontos?
- Nem... Csak érdekel - közelebb húzódott a fiúhoz, mert nem akarta, hogy most megsértődjön rá.
- Tényleg nem tudom. Szerintem gyerekes dolog méricskélni - mondta kicsit duzzogva.
- És ha én mérném meg neked? - kérdezte lelkesen a lány.
- Azt már nem! - tiltakozott Eugene.
- Mitől félsz? - Hermione hízelegve hozzábújt, hátha így tud valami eredményt elérni. Végül is szemmel látható eredménye lett a kedveskedésnek, aminek Eugene kivételesen nagyon nem örült.
- Egyszerűen nem akarom, és kész.
- Miért?
- Mert te minden bizonnyal ezzel kapcsolatban is elolvastad az összes fellelhető szakirodalmat, és nem akarom, hogy mindenféle statisztikákhoz hasonlíts! - sziszegte dühösen.
- Ne legyél már ilyen szigorú... Tudod, hogy nekem te vagy az egyetlen, és nem érdekelnek a statisztikák! - hízelgett, közben elkezdte a fiú testét simogatni - Nagyon szeretlek téged...
- Ne hízelegj - morogta sötéten a fiú.
- Már az is baj, hogy szeretlek? - nevetett Hermione.
- Az nem baj, csak tudom, hogy valamit el akarsz ezzel a szeretettel érni.
- És te hagyod magad rábeszélni, igaz? - gyengéden simogatta a fiú combjának belső oldalát, tudta, hogy ezzel teljesen fel lehet izgatni.
- Nem. Erre kivételesen nem.
- Sehogy? - nézett rá ártatlanul a lány.
- Sehogy.
- Egészen biztos?
- Abszolút.
- Gonosz vagy.
- Tudom. Egy gonosz sunyi kis mardekáros ivadék.
- Te duzzogsz - állapította meg Hermione.
- Helyes meglátás - hátat akart fordítani a lánynak de az nem hagyta. Leszorította vállainál, és lovagló ülésben ráült a fiúra.
- Így. Én győztem - nevetett diadalmasan Hermione.
- Azt csak hiszed.
- Miért? Mozdulni sem tudsz!
- De te sem tudsz így lemérni! - nevetett gonoszan.
- Igaz... Akkor most mi legyen? - nézett a fiúra látszólag tanácstalanul.
- Elfelejted ezt a hülyeséget, és szeretkezünk.
- Hmm... Nem jó ötlet - egy kicsit lejjebb csúszott, hogy ágyékuk összeérjen.
Eugene felsóhajtott, egy kicsit megemelte csípőjét.
- Mégiscsak én nyertem - nevetett diadalmasan a lány.
- Ne csináld ezt kérlek - nyögte izgatottan a fiú.
- Engedd, hogy megmérjem... És hidd el, nagyon jó lesz most neked - búgta a fülébe Hermione.
- Kérlek! – próbált megmozdulni, de a lány nem engedte – Nagyon kívánlak!
- Nos? Engeded, vagy sem? – nézett szigorúan a fiúra.
- Igen! – nyögte elfúló hangon.
- Mi igen?
- Tedd meg... – sóhajtotta lemondóan.
A lány lassan lejjebb csúszott róla, közben finom csókokat lehelt a vállára, mellkasára, hasára...
- Mire vársz? – türelmetlenkedett Eugene.
- Az előbb nem is akartad engedni, most meg sürgetsz? – nevetett a lány.
- Azt várod, hogy könyörögjek?
- Már könyörögtél – izgatóan végigsimított kedvese fájdalmasan merev férfiasságán, amire a fiútól egy hangos nyögést kapott válaszul.
Elővarázsolt egy mérőszalagot, és lassú mozdulatokkal odaillesztette Eugene büszkeségéhez.
- Ez igen – nevette el magát Hermione, amit a fiú a legkevésbé sem díjazott.
- Olyan kicsi? – kérdezte Eugene szégyenkezve.
- Ne legyél bolond! – csapott játékosan a fiú hasára – Hatalmas vagy – súgta a fülébe, majd eltüntette a mérőszalagot.
- Mégis... Mekkora? – érdeklődött tovább.
- Nem fontos – vonta meg a vállát Hermione.
- Ne csináld már!
- Különben is: gyerekes dolog méregetni...
- Szóval kicsi – állapította meg szomorúan, és el akart húzódni a lánytól.
- Nem mégy sehová! Hiszen ígértem neked valamit, ha engeded – ismét a fiúhoz simult, és érzékien csókolgatta a vállát.
- Megint hízelegsz.
- Ez jár neked.
- Csak azért, mert megengedtem? – kérdezte szomorúan.
- Nem. Azért, mert szeretlek. Amúgy huszonhárom centi...
- És ez statisztikailag mit jelent? – kérdezte Eugene most elégedettséggel a hangjában.
- Azt, hogy nagyon szerencsés vagyok!
- És hány barátnődnek fogod elújságolni?
- Megőrültél? Bolond leszek ezzel dicsekedni! De gyere, azt hiszem valamivel tartozom neked!
Vége
Az alapötlet isteni ( ;D ), Hermione pedig nagyon jól lett megírva. 
